Vandorcirkusz - zenés darab

(...poharunkat emeltük és azt mondtuk a Málikkal, hogy csináljunk egy kis színházat...)

" ... Isszuk a jó bort, hajszolunk mindent,
míg por lesz belőlünk ...
... két és fél - három kiló."


A Félegyházi Közlöny 2002. 8. számából:

Új színnel gazdagodott Kiskunfélegyháza művészeti palettája.
Nagy sikerrel szerepelt két félegyházi alkotó: Vas László és Málik Béla "Vándorcirkusz" című zenés színpadi műve, melynek ősbemutatója 2002. április 5-én volt a Móra Ferenc Művelődési Központ színháztermében.

A "Vándorcirkusz" tulajdonképpen egy megzenésített önéletrajzi írás. Szövegét Málik Béla írta, zenéjét Vas László szerezte. Az ősbemutatón az árnyképek megjelenítését és a zenei előadásban való résztvételt Nagyapáti Anita vállalta fel.

Málik Béla nívódíjas grafikusűvész, festő, több mint húsz éve rendszeresen látogatja a Képzőművészeti Szabadiskolát Mártélyon. Ez egy kis ősi halászfalu a Tisza egyik holtágának, Hódmezővásárhely szomszédságában. Még ma is jönnek ide alkotni a világ számos országából. Ez a hely ugyanis fogalommá vált. "mártélyinak" lenni rangot jelent. Itt jött létre az a művészcsapat, mely elég belterjes módon építi újra fiatalokból az utánpótlást. Ez alatt az idő alatt nagyon sok közös élményben volt részük.
Málik Béla igyekezett a fontosabb, izgalmasabb eseményeket rögzíteni. Akár a vázlatfüzetbe, akár az éppen készülő kép szélére írta az eszébe jutó prózát vagy verstöredéket. Először a nyolcvanas évek közepe körül a kötéltáncos motívumot írta meg novellának. Erre épül most a "Vándorcirkusz" első része. Az évek során egyre csak gyűlt az anyag, de nem gondolt arra, hogy azokat kiadja. Vas Laci kérésére rendezte, illetve írta át a paksamétát, hogy előadható legyen színpadon is. A történet meglehetősen szürreális, meditatív, a cselekmény több szálon fut. Ebben a másfél órás műben - mint vallja - próbált emléket állítani azoknak, akik már nincsenek: a barátoknak, barátnőknek, a tájnak, a kocsmáknak, a napnak, a tűznek, a jókedvű vagy bús berúgásoknak, a festék illatának, a csónakban való éjszakai szeretkezéseknek, remélve azt, hogy ez a visszaemlékezés valamennyire sikerült.

Vas László mintegy negyven éves zenei múlttal rendelkezik. A Málik-szövegek felkeltették érdeklődését, képzeletében megjelent egy összefüggő zenés darab képe, melyet a megvalósítás követett. Dallamszerkezetei követik a dalszövegek hangulatát, gyakran használ meghökkentő, szürreális megoldásokat zenéjében és előadásában egyaránt. Kedveli a népzenét, itt-ott beleszövi szerzeményeibe az ősi stílust.
Zenéjére jellemző a határozottság, melyet lágy árnyalatokkal fűszerez. A hangszerelésben az akusztikus hangzásokat alkalmazza. A "Vándorcirkusz" előadásán - a vastapsból ítélve - a közönség felismerte a művészek mondanivalójának lényegét: a művészvilág szabadságán túl az embersorsok valós ábrázolását. Ez a visszaemlékezés ugyanakkor a kemény valóság csaknem lehangoló ábrázolása:
"pillangó száll a gyertyalángon át - többé sosem repül - magam is ez leszek."
Ugyanakkor eljuttatja a nézőket egy olyan meggyőződés felé, ami a küzdeni akarásra, céljaink megvalósítására ösztönöz. Erő és remény, hit a teljes élet értelmében, bensőnk és a körülöttünk lévő történéseken való felülemelkedés az élet szebbé, jobbá tételére:
"... fűzfából fűz, emberből ember kell, hogy legyen még!" - érzést sugallja.

Mindezt látványosan - bár kissé elvontan - jeleníti meg Nagyapáti Anita jól koreografált árnyjátéka, melyet Takács István technikus fényhatásai emeltek ki.

Ez a színpadi mű nem szórakoztató darab - sokkal inkább elgondolkodtató, a mai ember értékrendjére alapul."

Vas László, Nagyapáti Anita, Málik Béla,Takács István

Az oldalmenüben megtalálhatók újabb hangszerelésben a Vándorcirkusz dalai, amelyek a Kopogó fa, kocogó kövek 5. előadásán, 2009. január 22-én rögzítettek. A Portré I. című dal hangfelvétele 2002. márciusában készült egy próba során, hangszerelés nélkül "egy szál gitáros" előadásban. Köszönet Zoltán Zoltán kollégánknak, aki a hangszerelésben és ötletekben nyújtott sok segítséget.

Előadások:

2002. április - Kiskunfélegyháza (Művelődési Központ)
2003. augusztus - Mártély (Művésztelep)
2009. augusztus - Kiskunfélegyháza (Kiskun Múzeum)

Fotók: Gulyás Sándor